| Dátum | 2006-09-23 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Tamás, bocs de elfelejtettem írni, hogy a telepítendő terület mellett közvetlenűl diófák, körte, szílva és bírs van. Ezek zavaróak lehetnek-e? Üdv Antal |
| Dátum | 2006-09-21 |
| Üzenet | Helló! köszönöm a válaszokat. A Kefag Rt-s kutató válaszolt, azt mondja, pontosan a téli fagyok miatt még sosem alakultak ki termőtestek a T. melanosporum-os fákon Magyarországon. Viszont az én kiskőrösi területemmel kapcsolatban több oldalról azt írták, hogy valószínüleg értelmetlen a szarvasgomba ültetvény. Letesztelni csak több éves eredménye után lehet, ha jól sejtem, úgyhogy elbizonytalanodtam. üdv, viktor |
| Dátum | 2006-09-19 |
| Üzenet | Szia Viktor! A T.melanosporum egy mediterrán gomba, Spo., Olaszo., Fro-ban terem vadon és ott is termesztik. A mi klímánkon nem bírja a telet, a hetekig átfagyott talajt. A T.aestivum v. uncinatum hazánkban is megtalálható vadon, bírja a klímát, ezért ajánlatos ezzel a gombával foglalkozni. Én is ezért mikorrhizálok ezzel a fajjal. Az a feltevés, hogy ha a gazdanövény bírja a klímát, akkor a gomba is meg fog élni, eléggé kétesélyes. Mellette szól az, hogy nyilván az evolúció során azért alakulhatott ki ez a kapcsolat, mert megegyeznek a két faj életfeltételei, tehát ami az egyiknek jó, az a másiknak is. Viszont ellene szól az, hogy a szgomba más fafajokkal is létesíthet kapcsolatot, olyan viszonyok között, ahol az előző társulás már nem jöhetett volna létre. Persze ez csak az én eszmefuttatásom, nem kell kp-nek venni. Diót még nem próbáltam mikorrhizálni, de ki lehetne próbálni. Nem zárkózom el semmi elől. Üdv. |
| Dátum | 2006-09-19 |
| Üzenet | Még egy kérdésem lenne: Valamelyik leírásban olvastam, hogy lehetséges mikorrhizálás dió (juglans regia) magoncokra is. Kérhetek-e ilyet és milyen feltételekkel? Köszönettel, Páthi Viktor |
| Dátum | 2006-09-18 |
| Üzenet | Igazán köszönöm a válaszaidat. Remélem nem gond, ha kezdő kérdésekkel zaklatlak, illetve, ha te üzletedtől kívüleső dolgokról érdeklődöm. (Ha gond, akkor abbahagyom.) Utánanéztem a fajtáknak. Lehet azt mondani, hogy a T. melanosporum, ugyan drágább, viszont általánosan szűkebb a termeszthetőségi körzete, tehát az aestivum valószínüleg jobban bírja a magyar klímát? Valamint milyen mértékben helytálló az, hogy, ha a gazdanövény bírja a klímát, akkor a gomba is meg fog élni? (A törökmogyoró elég szívós...) köszönöm, viktor |
| Dátum | 2006-09-17 |
| Üzenet | Az a talajleírás, amit olvastál, mindkét fajra vonatkozik (a szerző szerint). Természetesen nem lehet és nincs is értelme a pontos paraméterek megállapításának. A fa-gomba szimbiózis épp azért alakult ki, hogy a kedvezőtlenebb talajadottságok mellett is tudjanak szaporodni, terjeszkedni, tágítani az életterüket. A homokos talajra visszatérve, nem mindegy, hogy mennyire homokos. Pl: a legjobb termőhelyek közé tartozó Bakony és a Jászság egyáltalán nem mondható nagyon homokos talajúnak. A két szgombafaj között lényeges különbségek vannak, elsősorban klimatikus igényeikben térnek el egymástól. Árban is elég nagy diferencia van, a T.melanosporum többszörösét éri, mint a mi T.aestivumunk. |
| Dátum | 2006-09-17 |
| Üzenet | Helló! Köszönöm a gyors választ... A http://ngt-erdeszet.emk.nyme.hu/soproni-muhely/7_szam/szarvasg.htm oldalon valókat kevertem a te leírásoddal. Mostani értelmezésem szerint a T. melanosporum-ra írja a homokos talajt... Ez lenne a burgundi szarvasgomba, ami más, mint amivel Te foglalkozol? Mi a különbség köztük piaci szempontból? Őket ismered? Kösz, viktor |