SZARVASGOMBA TERMESZTÉS VENDÉGKÖNYVE
Írok a Vendégkönyvbe Vissza Ültetvényes szarvasgomba termesztés
| Dátum | 2009-05-20 |
| Lakhely |  |
| Üzenet | Szia Tamás! Felmerült néhány kérdésem: -Vannak-e olyan fafajok, amelyeket érdemes "eltávolítani" az ültetvény közeléből (nálunk a közepéből), illetve vannak-e olyan fajok amelyek egyértelműen közömbösek a szg. szempontjából, így esztétikum szempontjából megmaradhatnak? -A Silvanus faiskola mogyoró csemetéknél magról és vegetratíve szaporított megkülönböztetést tesz a megrendelhető mikorizált csemeték ajánlásakor. Sőt a dugvány még drágább is,mint a mageredetű. Mi lehet ennek az oka? Jobb lehet az,vagy drágábban, de gyorsabban lehet piacképes csemetét előállítani? -Ktalan tölgy csemeték még mindig érdekelnek bennünket,így ha valaki visszalép feltétlen értesíts,mi átvesszük. Egyenlőre ennyi. Üdvözöllek: Ottó. |
| Dátum | 2009-04-22 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Tamás! A kocsányos tölgyre visszatérve, utánanéztem ennek a dolognak, és ha fontosnak tekintjük a felső talajrétegben található gyökerek számát, akkor fontos különbség van a korai és a kései között. Míg a korainak mélyre hatoló gyökérrendszere van a késeinek felszíni gyökérrendszere van. Ezt a forrásom is megerősíti (Gencsi - Vancsura: Dendrológia) és ezt lényeges különbségnek írja a kettő között. Amit az erdőtelepítéses dologra írtál... ha jól értem akkor akinek van rá anyagi forrása az megpróbálkozhat egy olyan erdő telepítésével, aminél a csemeték gyökerei szgombával vannak oltva, sőt ez talán előnyösebb környezet is a szgomba termesztés szempontjából, mint az ültetvényes telepítés. Amúgy jelenleg erdőmérnöknek tanulok, és ezért érdekel ennyire ez az erdővel keresztezett szgomba termesztés. Valahol olvastam, hogy Magyarországon kb. 5000ha olyan terület van, ahol gazdaságosan lehet szgombát termeszteni és ebből 30ha van csak hasznosítva jelenleg. Ez igaz? Mert személy szerint ezt az 5000ha-t roppant kevésnek tartom... hát még a hasznosított 30ha. Petya |
| Dátum | 2009-04-22 |
| Lakhely | |
| Üzenet |  folyt. 4. Az erdőtelepítési támogatás nagyságrendekkel több tőszámot követel, mint a szgomba ültetvény ideális sűrűsége. (ez elsősorban a makkvetésre igaz, de szerintem a csemete ültetésnél is jóval több tőszámot írnak elő) 5. Mivel az az erdőtelepítés szempontjából hasznos rendszer sűrűbb, mint a szgomba hálózatos rendszere, ezért a szgomba hamarabb be fogja szőni a gyökérhálózatot. A sűrűbb elhelyezkedésnek az is az előnye, hogy hamarabb beárnyékolja a területet, jobban megőrzi a nedvességet a talaj. Ez is a szgomba malmára hajtja a vizet. Üdv. |
| Dátum | 2009-04-22 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Petya! 1. Ennyire mélyen nem vizsgáltam a tölgyeket, hogy melyik változatot szereti jobban a szgomba. Azt, hogy a dombvidékit jobban kedveli a gomba, abban nem lennék olyan biztos, csak meg kell nézni a jászsági kocsányos erdők gombatermését  Ami a "több felszíni gyökér = több szgomba" elméletedet illeti, szerintem van benne igazság. Minél több gyökérszőr van a felső 20cm-en, annál több lehetséges kapcsolódási pont a szgomba és a növény között, azaz valószínű intenzívebb lesz a gomba fejlődése.  2. Tapasztalatom szerint Zala nagy részén savanyú talajok vannak. Ezeket mindenképp ajánlatos meszezni. A Keszthelyi-hg már mészkő alapkőzetű, Zalának ez az ÉK-i része kedvezőbb a szgomba számára. 3. A termőhely feltárás teljesen egyéntől függ. Van pl, aki a talált gombát kéri el, van aki elkér 20-30e Ft-ot, de a talált gombát megtarthatod. |
| Dátum | 2009-04-20 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Tamás! Több kérdésem is van számodra. 1. Saját gondolatmenetemet osztom meg veled. Ha kocsányos tölgyessel szeretnék szgombát, akkor érdemesebb-e későn fakadó kocsányos tölgyet ültetni a korán fakadó helyett. A későn fakadó, az már inkább domvidéki faj, amit jobban szeret a szgomba, és mivel érzékenyebb a talaj táp és nedvességtartalmára feltételezem, hogy a gyökérzete felszínközelibb a korainál. Ezt azért kérdem, mert ugye 10-30cm mélyen lehet keresni a szgombát, ami a fa gyökerén nő. Na most ha több gyökér található ezen mélységben, akkor több szgomba is nőhet rajta, nem? Hátránya, hogy a talajt körülményesebben kell megválasztani tápanyag szempontjából. 2. Zalaszentgróti lakos vagyok. Szeretném tudni, hogy mennyire alkalmasak a zalai dombok, vagy a keszthelyi hegység szgomba termesztésre. 3. Mennyibe kerül manapság egy termőhelyfeltárás? 4. Az erdőtelepítésre vannak különféle támogatások. Ha ötvözöm az erdőtelepítést a szgombatermesztésel, akkor is megkaphatóak-e ezek a támogatások? 5. A 4. kérdésem szerint ha nem a szgombának megfelelő hálózatos rendszerben, hanem az erdőtelepítés szempontjából hasznos rendszerben telepítem a fákat, akkor várható-e drasztikus csökkenése a szgomba termésének? Köszi a válaszokat előre is! Petya |
| Dátum | 2009-03-31 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Gábor! Mi nem foglalkozunk szarvasgomba kereskedelemmel. Ha jobban utánna nézel az interneten, találsz több olyan céget is, akik ezzel foglalkoznak. |
| Dátum | 2009-03-31 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Tamás! Remélem tudsz nekem segíteni abba, hogy hol tudok beszerezni minőségi szarvasgombát? Soproni vagyok, lehetőleg a környéken szeretném. Bár ha messzebb van, de jó minőségű és olcsó, akkor a pár km sem akadály. |
| Dátum | 2009-03-28 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia István! Sajnos nem sűrűn járok Debrecen környékén, nem igazán tudom milyen talajok vannak azon a környéken. Első sorban a kötöttség és a PH a legfontosabb, azt kellene kideríteni, abból már lehetne következtetni. Üdv. |
| Dátum | 2009-03-28 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Tamás! Nemrég találtam a honlapodra, és nagyon izgalmasnak találom, hogy ilyen lehetőségek lehetnek a szarvasgomba termesztésében! Agrármérnökként valami fogalmam volt már a szarvasgombákról, de a gyakorlatban kevésbé ismerem őket,csak amit ovastam róluk. Kérdésem az lenne, hogy mivel Debrecenben lakom, a környékünkön reálisnak látod e a szarvasgomba termesztését (talajadottságok domborzat szempontjából)? Előre is köszönöm: István |
| Dátum | 2009-02-23 |
| Lakhely | |
| Üzenet | Szia Viktor! A dió csemeték idén lesznek 2 évesek. Ugyanazzal a módszerrel kezeltük őket, mint a többi fafajt. Idén szeptemberben lesznek a mikroszkópos laborvizsgálatok és akkor kiderül, hogy sikerült-e. Üdv |
Oldal 14 ból 22 << Első < 11 12 13 14 15 16 17 > Utolsó >>